RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020
czikkcakk

RÍMKÉPLETT illusztrációk 2020

Normál ár 1.500 Ft 0 Ft Egységár per
Tartalmazza az áfát.

A költészet napja alkalmából 2020-ban 2. alkalommal határoztunk meg 7 napra 1-1 témát Biró Esztivel. A Rímképlett mozgalom lényege, hogy közelebb kerüljünk a versekhez, a rímkedvelőket alkotásra buzdítsuk, az alkotókat pedig versolvasásra. 
Az én idei 7-esem print formájában öltött most testet, 3 méretben, 250 g-os prémium papíron. Lentebb minden verset közzétettem, hogy jobban tudjatok kapcsolódni hozzájuk :)




1.
Vers a szerelemről
CSUKÁS ISTVÁN: Szerelmes vers

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett és
hol van már az a felelet –
leolvasztotta a nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.

 

2.
Vers az otthonról
KIRKÓSA ANDREA: Haiku

Otthont lelni ott,
forró ölelésben, hol
teád gőzölög...

3.
Vers a szabadságról
SZABÓ T. ANNA: Lenni a mindent

Mit akarok? A levegőt, egészen.
Hogy áramlása bizsegessen át.
Hogy ürességet foglaljon a térben,
tűzzé telítse az energiát.
Lenni, a mindent vonzó mágnesesség
két kíméletlen pólusa között
(lenn hideg föld, fenn nappá robbanó ég)
és érezni a selymes levegőt.
Úgy bomlani ki minden mozdulatból,
mint szárnycsapásból lebegő madár,
aki a tágas, áramló magasból
a célra tart, s a zuhanásra vár.
Telítődöm a tűzzel: lebegek.
Magamban hordom saját egemet.


4.
Vers egy ételről
SZUHANICS ALBERT: Csoki

Bocsi,
nincs nálad csoki?
lehet az Boci,
esetleg táblás,
az is egy áldás.
Nugátost ennék,
számomra emlék
a sok Sportszelet,
sportoló nem leszek,
mégis szeretem,
mindet megeszem.
Mogyorós is jöhet,
felfalnék egy ölet!
Talán a meggybonbon
azonnal felbontom.
Főleg ha konyakos,
nem leszek óvatos!
Nápolyi ha csokis,
azt szeretem csakis.
Jó a drazsé, jó a Tibi,
adjon egyet már valaki!
Nestlé csoki olvad számban,
étcsoki a spájzban hány van?
Ha nincsen más itthon,
Katicám kibontom,
ruháját letépem,
bizony ezt merénylem!
Bár tortabevonó,
csupaszon csoda jó,
természetes, natúr,
mert az éhség nagy úr!
Ha meghíznék ettől,
nem eszek mást keddtől
csak diétás csokit,
így kezdem a fogyit.
Na meg egy nagy fagyit,
de abból is csokit,
csoki legyen csakis,
tudja jól a fagyis!
S Gundel-palacsita
nagyon csalafinta,
az ám csak a mámor,
tízet eszek mától!
Bocsi,
van nálad csoki...?

 

5.
Vers a magányról
BABITS MIHÁLY: A nagy szobában

A nagy szobában egyedül maradtam,
lábam besüpped bolyhos szőnyegén,
besüpped az öblös fotel alattam:
a nagy szobában senki más, csak én.

Más senki sem, csak én. Ez mind nem él.
Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében!
ez mind nem él. Mélyében semmi mély:
sötétség az anyag tömör belében.

Ez mind nem él. Nem él a levegő,
mely holt virággal balzsamozva lippen;
nem él a fény, a porszemrengető,
mely kárpítként nagy ablakon belibben.

Csupán a tűz él. Legalább mozog.
Legalább lángol. Vörös lángja táncol.
Legalább piros. Legalább meleg.
És élek én...


6.
Vers a természetről
HOLLÓSY-TÓTH KLÁRA: Haiku

Rendíthetetlen
a természet, de látom,
hogy elege van.


7.
Vers a tanulásról/fejlődésről
FODOR ÁKOS: Metaoptika

Nagyon figyelj, mert a világot
teszed is azzá, aminek látod.